Mi az az A/B tesztelés? Útmutató kezdőknek

Ha attól tartasz, hogy az A/B tesztelés túl bonyolult, időigényes vagy technikai tudást igényel, nem vagy egyedül.

Sokan érzik így az elején – de a jó hír az, hogy a megfelelő megközelítéssel és eszközzel az A/B tesztelés meglepően egyszerű.

Valójában a cégek 63%-a úgy gondolja, hogy az A/B tesztelés egy könnyen alkalmazható és hatékony módszer.

Nézzük az első lépést!

1. lépés: Elemezd a weboldalad jelenlegi állapotát!

Mielőtt belevágnál az A/B tesztelésbe, fontos, hogy pontos képet kapj arról, hogyan teljesít jelenleg a weboldalad. 

Vizsgáld meg a struktúrát, a design elemeket, a felhasználói útvonalakat, és azt is, hogyan működnek most a kulcselemek – például a CTA gombok, űrlapok vagy ajánlatok.

A Google Analytics (vagy más analitikai eszköz) segíthet beazonosítani a gyenge pontokat. Érdemes például ezekre a riportokra ránézned:

• Új vs visszatérő látogatók
• Mobil vs asztali eszközök
• Forgalom forrása (pl. kampány, médium, csatorna)
• Legjobban / leggyengébben teljesítő landing oldalak
• Vásárlási folyamat megszakítási pontjai

Ha például azt látod, hogy sok látogató az első oldalmegtekintés után elhagyja az oldalt, az arra utalhat, hogy a navigáció vagy az oldal felépítése nem elég ösztönző.

Egy jól megtervezett felhasználói élmény (UX) akár 400%-kal is növelheti a konverziót – de minden ott kezdődik, hogy a látogatókat tovább maradásra ösztönzöd.

2. lépés: Ötletelj, és fogalmazz meg hipotéziseket

Gyűjtsd össze azokat a lehetséges változtatásokat, amelyeket érdemes lehet tesztelni – majd fogalmazz meg hozzájuk világos, konkrét hipotéziseket. Ezek a hipotézisek azt írják le, hogy szerinted az adott módosítás milyen hatással lesz a konverziókra vagy más fontos mutatókra.

Nézzünk egy példát: Ha a célod a konverziók növelése, az egyik ötlet lehet, hogy a „Vásárolj most” gomb színét pirosról zöldre cseréled.

A hipotézis így szólhat: „A zöld gomb jobban kiemelkedik a háttérből, ezért többen kattintanak rá, ami növeli a konverziós arányt.”

A jól megfogalmazott hipotézis segít leszűkíteni a fókuszt, és egyértelmű irányt ad a teszteléshez – így nem találgatásból döntesz, hanem tudatos, adatvezérelt optimalizálást végzel.

3. lépés: Állítsd sorrendbe az ötleteidet!

Ebben segíthet a RICE-módszer, amely négy szempont alapján segít értékelni és rangsorolni a tesztelési ötleteket:

• Elérés (Reach): Hány felhasználót érintene a változtatás?
• Hatás (Impact): Mekkora hatással lehet az eredményekre – például a konverziókra, kattintásokra vagy bevételre?
• Bizonyosság (Confidence): Mennyire vagy biztos abban, hogy az adott módosítás tényleg pozitív eredményt hoz?
• Ráfordítás (Effort): Mennyi időt, energiát és erőforrást igényel a kivitelezése?

Ha ezeket a szempontokat átgondolod, könnyebben dönthetsz arról, melyik ötletet érdemes először tesztelni – így nemcsak hatékonyabb leszel, hanem időt és pénzt is spórolhatsz.

4. lépés: Készítsd el az alternatív verziókat!

A következő lépés, hogy elkészítsd az eredeti (kontroll) verzió alternatíváit, vagyis az úgynevezett „kihívó” verziókat, amelyeket majd összehasonlítasz a teszt során.

Például, ha azt szeretnéd megtudni, mennyire hatékony a weboldaladon található CTA gomb, akkor a kihívó verzió lehet:

• más színű,
• nagyobb méretű,
• vagy eltérő szövegezésű.

Sőt, sokszor az a leghasznosabb, ha egyszerre több különböző verziót is készítesz, és azokat egymással párhuzamosan teszteled az eredeti ellen. A fenti példánál maradva: készíthetsz három gombváltozatot – egy új színt, egy nagyobb méretet és egy új szöveget –, majd megnézheted, melyik teljesít a legjobban.

Minél több irányból közelíted meg a problémát, annál nagyobb az esélyed arra, hogy megtaláld a valóban működő megoldást.

5. lépés: Indítsd el a tesztet!

Most jön a lényeg: indítsd el a tesztet, és kezdd el gyűjteni az adatokat. A legfontosabb, hogy elég ideig fusson ahhoz, hogy valóban megbízható és értékelhető eredményeket kapj.

A teszt időtartama nagyban múlik azon, mekkora forgalmat bonyolít a weboldalad:

• Ha naponta sok látogatód van, már néhány nap alatt is elegendő adat gyűlhet össze.
• Ha viszont alacsonyabb a látogatottság, több időre lesz szükség, hogy valóban értékelhető eredmények szülessenek.

Az sem mindegy, hány verziót tesztelsz egyszerre. Minél több változat van versenyben, annál több adatra lesz szükséged ahhoz, hogy egyértelműen kiderüljön, melyik teljesít a legjobban.

A kulcs: ne fejezd be túl hamar a tesztet! Ha nem adsz elég időt az adatok „kibontakozására”, könnyen téves következtetésre juthatsz.

6. lépés: Az eredmények kiértékelése és optimalizálás

Az A/B tesztelés utolsó, de talán legfontosabb lépése az eredmények kiértékelése és a további optimalizálás. Ebben a szakaszban megnézed, melyik verzió teljesített jobban a teszt során gyűjtött adatok alapján.

Ehhez érdemes összehasonlítani a kulcsmutatókat, például:

• konverziós arány,
• átkattintási arány (CTR),
• kilépési arány, stb.

a kontrollverzió és a kihívó(k) között.

Ha az adatok azt mutatják, hogy az egyik verzió egyértelműen jobban teljesített, akkor ez lesz a győztes, és ezt használhatod a továbbiakban. Így az optimalizálás is konkrét eredményeken alapul, nem pedig megérzéseken.

Ha viszont az eredmények nem meggyőzőek, vagy nem támasztják alá az eredeti hipotézist, akkor további tesztelésre vagy új ötletek bevezetésére van szükség. A cél ilyenkor az, hogy pontosabban megértsd, mi működik – és mi nem.

Nézd meg ezt a videót, ha még többet szeretnél megtudni az A/B tesztelésről: